Sziasztok!
74 cm, 8,7 kg és két fél fog: ez vagyok én 9 hónapos koromra.
Ahogy olvashattátok eddig is, szuper volt az életem első nyara, melynek koronája az augusztus végi újbóli nyaralás volt! A tengernél, bizony!
A horvát tenger vize nagyon tetszett, kellemes langyos volt, cseppet sem fáztam benne. Először csak a lábam lóbáltam be az apuval, aztán már a kezemmel is pancsoltam, majd végül addig-addig sipákoltam, amíg az apu végre megértette, hogy már igazi fürdést is szeretnék, ahogy mindenki más csinálja, és akkor párszor megmártóztam.
Mozgásból felgyorsultam, ezért nem is híztam ebben a hónapban annyit, mint eddig. Már a mászáson túl jól megy az egyedül ülés, az ülésből feltérdelés, a térdenállás, sőt már a felállás is sikerül.
Az állást leginkább csak akkor gyakorlom, ha valakire támaszkodhatok, biztos ami biztos, legyen ott egy segítő kéz, szükség esetére. Igaz, előfordult már, hogy egyedül is felálltam a kanapéba kapaszkodva, vagy volt, hogy az anyu a kiságyamban állva talált rám......én ott fogtam a rácsot tiszta erőmből, nehogy hátra essek és a cumimat is erősen szorítottam mindkét fél fogammal, nehogy kiessen a számból, és így hívtam az anyut, csak halkan dünnyögve....hát, mit ne mondjak, elég lassan jött. És még ő ijedt meg, hogy állok!
Amióta fel is állok és tudok kapaszkodni a kiságy rácsába, azóta az anyu szerint kisebb tortúra az altatásom, (az apu csak ketrecharcosnak hív), mert az anyu próbál letenni aludni, de én inkább feltérdelek, felállok és kukucskálok kifelé. Ezt játszom az anyuval, hogy én felállok és ő visszajön hozzám..........ez nagyon jó játék, vicces!
Most, hogy már ilyen nagy lettem, az apu szerint az otthoni mozgásformákon túl kell a rendszeres sport is, ezért minden nap járok hinta-tornára a kiskertünkbe. Legutóbb a barátnőm Lilla is velem tartott; szuper volt, mert pont kettőnknek méretezték a hintát.
A mozgás mellett a beszédre is koncentrálok nagy erőkkel, ezért a hangomat is karbantartom. Mostanra már folyamatosan mondom a magamét, nehogy azt hihesse bárki, hogy nem vagyok jelen. Kedvenc mondandóm a "tetetete" és a "dádádádád", de arra is rájöttem, hogy nagyon vicces buborékot fújni a nyálamból, ezért ez is rendszeresen gyakorlom.
E hónap sok-sok új élménye és a rengeteg mozgás nagyon elfáraszt, ezért a feszültség levezetéseként legutóbb elugrottam a drinkbárba.Nehogy eláruljátok a szüleimnek!
Bocsika, most menekülőre fogom, mert nem hagynak békén a paparazzik.
De a legközelebbi hónapfordulómon megint írok majd.
Puszi Mindenkinek!
Francis
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése